Robot

Érezni akarok,

érezni ahogy megérintesz,

tudni hogy nem csak egy

csomó áramkör és fém vagyok.

Sírni akarok,

és őszintén nevetni.

Szeretni 

és gyűlölni. 

Lélegezni

és énekelni.

Szabad akarok lenni

és nem rabszolga.

Élni akarok!

 

 

 

 

Csak egy hirtelen jött ötlet. Egy karakterem érzéseit próbálkoztam leírni. :)

 

Remélem tetszik!

Hosszú és tartalmas blogozást! :)

Linkek

Rég írtam, szóval most szeretnék belinkelni egy pár dolgot :)
Pl.: a YouTube-om: http://www.youtube.com/user/AlienGirl4321?feature=mhee
és: http://tryinghuman.com/ Ez egy web-képregény, sajna kell hozzá angoltudás, de szerintem nagyon jó! :)
http://romanticallyapocalyptic.com/archives Ez is egy sci-fi témájú web-képregény. Ennek egy része már le van fordítva magyarra is:
http://raworldwide.deviantart.com/gallery/24669552 <~ A DeviantArt-on meg lehet nézni! :) Sajnos még az összes rész nincs lefordítva és persze folyamatosan készülnek újjabb részek.
Amit ezekhez ajánlok hallgatni: http://www.youtube.com/user/linkinparktv?feature=results_main

Az ok amiért ezeket teszem fel az az hogy most nincs ihletem az íráshoz :(
Pedig lennének jó ötleteim csak nem tudom őket megfogalmazni.

Na mindegy, További kellemes olvasást! :))

Szösszenet egy marsi utazásról

Szösszenet egy marsi utazásról

Az X-2100as utasszállító űrhajó amely a Dolly nevet kapta nem a leggyorsabb hajó a galaxisban. Sőt, talán az egész univerzumban a leglassabb.
Az hogy a Dolly-nál még egy százéves vén bácsika is gyorsabb lenne, háttérbe szorul a színvonalon mélyen aluli kiszolgálás és az utastérben uralkodó teljes káosz mellett.
Nem is beszélve arról hogy a személyzet némely tagjai esetenként megkérdezik az utasokat hogy ne nyissanak e ablakot?!
Na de kérem, AZ ŰRBEN VAGYUNK!!!
A legszörnyűbb viszont hogy én is a Dolly fedélzetén utazom.
Úgy kezdődött hogy gondoltam eggyet és jelentkeztem a terraformáló szakszervezethez. Ami hát szép és jó, csak hogy a marson lessz a képzésem.
Na akkor, irány a Mars!
Mitad isten egyetelen hajó indult a marsra, másik járat pedig csak két hét múlva lett volna.
Tehát felszáltam a Dolly-ra.
A mellettem ülő, szószerint disznó kinézetű férfi horkolása lehetetlenné tette hogy ezt a szörnyű utat alávással vészelhessem át. A hajón felszolgált étel pedig eléggé gyanús kinézetű volt, szóval inkább nem kockáztattam meg hogy egyek belőle.
A hologrammos kivetítőn valami gagyi mesét vetítettek, tehát ez is kihúzva.

Maradt az a lehetőség hogy bámulok kifelé az ablakon.

Ez a megodás egész tűrhetőnek tűnt, egészen addíg amíg meg nem pillantottam az odakint lebegő, a milka-reklámból jól ismert lila tehént.
Egy ideig bámultam ahogy tehetetlenül sodródik az űrben majd inkább bekapcsoltam a sötétítőt.
Utolsó lehetőség képpen, az út hátralévő részén nagyban néztem ki a fejemből és próbáltam valami szépre gondolni.
Többek közt eszembe jutottak félmesztelen jóképű pasik, cuki nyuszik, cicák, fényes kések és bazinagy fegyverek.
A Dolly végre megérkezett a marsra és én áldtam az összes létező istent hogy végre itt vagyok.

Íme az elő scifi-szerű irományom... :)

Remélem tetszett!